A meteoreső a nevét onnan kapta, hogy a raj radiánsa az Eta Aqarii csillaghoz esik legközelebb. (Radiánsnak az égbolt azon részét nevezik, ahonnan a hullócsillagok látszólag elindulnak, ez a kiindulópontjuk.) Ez az együttállás, egybeesés persze véletlen, hiszen az Eta Aquarii csillag – amely a vízöntő csillagkép felső, északi pontjánál van az úgynevezett kancsó részben – 168 fényév távolságból pislákol felénk. Az Éta Aquarida meteorraj törmelékei viszont egészen közel, kb.100 km-es magasságban izzanak el.
Minél magasabban van az égbolton a radiáns annál több hullócsillagot láthatunk. Jelen esetben a radiáns csak éjfél után 1-2 órával fog a látóhatár fölé emelkedni és napkelte előtt lesz a legmagasabban. Az égbolton az aquarius (vízöntő) csillagképből fognak előbukkanni a tűzgolyók. A vízöntő csillagképet és ezzel a színpadot úgy találjuk meg, ha kelet- délkeleti irányba tekintünk kb. 10-20 fokos magasságban.
Figyelem, az előadás csak hajnalban kezdődik!
Két órától kezdve érdemes elfoglalni a páholyt némi elemózsiával, mert a műsor pirkadatig tart. Megfigyelésükhöz semmiféle segédeszközre nem lesz szükség, de az erősen megvilágított és fényszennyezett városi környezet helyett, ha tehetjük inkább valamilyen sötétebb helyet válasszunk a megfigyelés bázisául. A látható jelenség hátterében az áll, hogy amikor a meteorfelhő törmelékdarabkái elérik a Föld atmoszféráját, a légkörben található sűrűbb közeg részecskéinek ütköznek.
A súrlódás miatt anyaguk akár 1000 Celsius-fok fölé is felhevül és izzani valamint darabolódni kezd. Ez a oka, hogy az égen gyorsan áthaladó szemcse útja mentén fénycsíkot húz. A jelenség csak rövid ideig, néhány tizedmásodpercig látható, közben a törmelék anyaga elfogy, és az aprócska meteor, avagy hullócsillag semmivé foszlik és kialszik.
Földközelben: április 19 – május 28.
Csillaghullási csúcs: május 4-6.
25-35 hullócsillag óránként
Forrás: mosthallottam.hu; Hans Braxmeier képe a Pixabay -en.
