Izland, a banán nagyhatalom
A második világháború alatt a különböző embargók és a tengereken, óceánokón folyó csatározások eredménye képpen a banán, csak úgy, mint minden importból származó termény ára az egekbe szökött, így egyre jobban megérte banánt termeszteni az izlandiaknak. Egészen az ötvenes évekig Európa első számú banán termesztőjének számított az ország egészen 1960-ig, amikor az izlandi kormány megszüntette a banánra kivetett védővámot, ami hatalmas visszaesést generált a termesztőknek. Innentől kezdve egyáltalán nem érte meg az országban banánt termeszteni, hiszen az üvegházban termesztett banán sokkal lassabban érett meg, mint az eredetileg is trópusi éghajlattal rendelkező, Egyenlítő közelében fekvő országokban, hiszen ott elég volt csupán pár hónap hozzá, az egésznapos forró napsütésnek köszönhetően. Ezzel az izlandiaknak sajnos lehetetlen volt felvenni a versenyt.
A 2000-es évek elején az izlandi kormány ugyan megpróbált még egyszer kísérletet tenni, hogy a hazai banántermesztést felfuttassák. Ennek elsődleges indoka az volt, hogy a kormány belátta, hogy az izlandiak Európa első számú banán fogyasztói, ami egészen pontosan azt jelentette, hogy évente 18 kiló banánt fogyasztottak évente, így jó ötletnek tűnt az újbóli felvirágoztatásnak, hátha ezzel az import nagy részét kiküszöbölhetik. Sajnos azonban ez nem sikerült, hiszen a globalizált kereskedelem és nagyüzemi banántermesztésből fakadóan az üvegházas termesztőknek lehetetlen volt felvennie a versenyt a trópusi országok termelésével, így sajnos a nagy banán biznisz végül elhalt.
Ennek ellenére a hobbi szinten történő banántermesztés megmaradt az országban, elsősorban oktatási célzattal, így pár üvegház is a mai napig üzemel. A legnagyobbat Hveragerði város közelében találjuk, amit egy agrártudományi egyetem üzemeltet mintegy 1100 négyzetméteren. Ez a viszonylag nagynak mondható üvegház 6-700 banánfának ad otthont és ezzel együtt ez számít Európa legnagyobb üvegházi banánültetvényének is, mely egy olyan országban, ami a jégről kapta a nevét, kisebb csodának számít így is.
A téli, igen kemény fagyok ideje alatt is az üvegházban – a geotermikus energia csodájának köszönhetően – kellemes 22-25 Celsius fokos hőmérséklet uralkodik, hozzá igen magas páratartalommal. Az üvegház éves termés mennyisége 500-2000 kiló között mozog, mely azonban, ma már nem kerül kereskedelmi forgalomba, hiszen az egyetemisták eszik meg.
