A felhőkarcolókkal kapcsolatban az emberek nagyon megosztóan szoktak vélekedni – vannak, akik támogatják építésüket, illetve vannak azok, akik ellenzik azt. De azt tudtad, hogy Budapest már otthont nyújtott a múltban nem is egynek? Ismerjétek meg most közülük a „lefejezett” felhőkarcoló történetét!
Budapest első felhőkarcolóját még az 1930-as évben emelték, ugyanakkor az alapanyagok minősége nem volt megfelelő, így, mivel rossz anyagokat használtak az épület felépítéséhez, sajnos az utókor már nem büszkélkedhet vele régi pompájában.
Miért is készült az első pesti felhőkarcoló?
Az épület megrendelését az Országos Társadalombiztosító Intézet adta fel, mely alapján 1910-ben írták ki a hozzá köthető pályázatot. Ezt a későbbiekben két építész, név szerint Komor Marcell és Jakab Dezső közös terve nyerte meg. Ekkor közös munkájuk már megalapozottnak számított – ugyanis már mindketten túlvoltak nem csak a szabadkai zsinagóga, de a kecskeméti Iparos Otthon megépítésén is. Mindemellett az ő nevükhöz köthető a marosvásárhelyi Közigazgatási Palota és Kultúrpalota, a nagyváradi Fekete Sas Szálló, a szabadkai városháza és a Benczúr utcán egykor megtalálható Liget Szanatórium, illetve a Rákóczi úton található Palace Hotel tervezése és megépítése is.
Az eredeti székház hamar megépült, mégis a felújítást követően nagyobbították csak meg az épületet – 1930-ban, ekkor már Sós Aladárt és Komor Jánost is bevonták a munkálatokba. Ekkor egy újabb szinttel, illetve egy domborművel díszített szárnnyal gazdagodott.
Mégis, akadt nem egy veszélyes tényező a toronnyal kapcsolatban, ami nem csak annak, de magának az épületnek a jövőjét is megkérdőjelezte.
Kép forrása: Fortepan / FŐFOTÓ
