A Magyar Autóklub még ma is létező szervezet, és idén már 121 éves. Érdekes történettel rendelkezik, segítette azt, hogy országunkban minél több autóval rendelkező, hozzáértő egyén lehessen. Cikkünkben visszautazunk kicsit az időben, hogy rávilágítsunk a társulat ’70-es évekbeli tevékenységeire.
A magyar autózás kezdetének rövid áttekintése
A négykeréken gurulás hagyományának alapja egészen a 19. századig nyúlik vissza, méghozzá az 1886. évre tehetjük, amikor is először esett meg, hogy egy Daimler-Benz gyártmányú kocsi a nyilvánosság előtt szerepelt, Cannstattban. Ezt követően, nem is olyan sok idő elteltével, 1895-ben, egy Hatsek Béla nevezetű műszerész igencsak nagy látványosságra adott okot, mikor egy a fentebb említett típusúval azonos gépkocsival a magyar utakat kezdte szelni. Nem egy magyar kutató kivette a részét abban, hogy az autóknak olyan nagy sikere lett világszerte, hiszen ahogyan teltek az évek, úgy törtek be ők egyre több helyre, hódításuk megállíthatatlannak bizonyult. Ma már talán el sem tudnánk képzelni a világot az autók nélkül.
Hogyan jött létre a Magyar Autóklub?
Azon az alapító levélen, amely a máig is létező MAK ősének létrejöttére vonatkozik, az 1900-as év dátuma szerepel, hónap és nap szerint november 13-án esett meg az a bizonyos ülés, ahol az akkori nevén Magyar Automobil Klubot megalapították. Az első tagsági rendezvényen, melynek a Royal szállodában adtak helyet, 45 ember vett részt, elnöküknek gróf Szapáry Pált nevezték ki, azonban olyan feltalálók is jelen voltak, mint például Csonka János, valamint Bánki Donát. 1911-ben a szervezet megváltoztatta elnevezését Királyi Magyar Automobil Clubra, de a királyi jelzőt később elveszítette a történetének előrehaladtával. Hazánkban az autózásra vonatkozó erős igény az 1960-as években kezdődött, és a ’70-es évekre már körülbelül félmillió autótulajdonossal számolhatott nemzetünk. A motorizáció terjedése nagyban volt köszönhető a Magyar Autóklubnak, hiszen ők igyekeztek minél inkább segíteni társaikat, különböző szolgáltatásokat nyújtani a személyautók gazdáinak. Az 1975. évre már 100 ezer taggal rendelkezett a szervezet, a létszám pedig egyre inkább gyarapodott. A belépéshez szükségeltetett éves díjat fizetni, ami az évtized közepén 200 forintban teljesedett ki, a csatlakozás első alkalmához ehhez hozzácsapódott még 50 forint, ezt a nyilvántartási díj miatt kellett befizetni. Megyei és üzemi szervezeteket kellett felkeresni, amennyiben valaki a klubtagságát el szerette volna intézni.
Ismersz olyan embereket, akik klubtagsággal rendelkeztek már ebben az évtizedben is, esetleg közéjük tartoztál, vagy tartozol a mai napig? A klub bemutatása még nem ért véget, cikkünk a következő oldalon további információkat tartalmaz! Ne habozz hát, lapozz!
Forrás: Fortepan / UVATERV - Fortepan / Bojár Sándor
