A 20. századi magyar rajzfilmipar jelentős számú alkotással tette boldoggá a gyerekeket és felnőtteket. Ez a négy mesefilm mindenképp megér egy megtekintést, hiszen még mai szemszögből vizsgálva is komoly mondanivalóval rendelkeznek, s nem utolsó sorban tökéletes kikapcsolódást tudnak biztosítani a műfaj kedvelőinek.
Szaffi
A Szaffit 1985-ben gyártotta a Pannónia Filmstúdió, és a MOKÉP stúdió forgalmazásában jelent meg. A rendezője Dargay Attila volt, a producere Budai György, a forgatókönyv írásában pedig a nevezetes költő, Romhányi József is közreműködött. Romantikus kalandfilmként jegyezte be magát a filmtörténelembe. A mese elkészülésének alapjául Jókai Mór: A cigánybáró regénye szolgált, amely az 1885. évben íródott. A történet főszereplője Botsinkay Jónás, kinek édesapja a Temesvárat tartó Ahmed pasa barátja, aki kincsét a Botsinkay birtokon ássa el, mielőtt elveszíti az erődöt. Habár a török úr az ostrom elől megmenekül, csecsemő leánya Sophie, kit korábban Jónás jegyeséül adott, a folyóba zuhan a menekülésük közben. Az ifjú nemest a cigányok nevelik legénnyé, majd évekkel később tér vissza szülőföldjére, ahol kezdetét veszi a kalandja. Találkozik a szintén a pasa kincsére áhítozó, bárói címet vásárolni óhajtó Feuerstein lovaggal, a forrófejű kormányzó szolgájával Puzzolával, a mocsár boszorkányával Cafrinkával, az általa felnevelt Szaffival, valamint az ő fekete macskájával. A történetben akad még részeges sertéskupec, egy önmagát primadonnának tekintő nemeslány, medvének öltözött komédiás, és még sok más nagyszerűen megformált karakter. Jónas útja akadályokkal teli, ám jutalma nem marad el a mese végén. A Szaffi egy igazán szerethető történet, látványos képi világgal, tökéletesen eltalált szinkronhangokkal. A felújítással pedig csak még inkább minőségi szintre emelkedett, ami 2018-ban került vetítésre a mozikban.
Az erdő kapitánya
Az 1988-ban bemutatott magyar mesefilm, amely Az erdő kapitánya néven vált ismertté, állatokról formált, mégis emberi személyiségi vonásokkal, tulajdonságokkal bíró karakterek történetét tárja elénk. A mese egyik fontos motívuma, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A mozi a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a forgalmazásáról a Helikon Film gondoskodott. Dargay Attila rendezésének köszönhető, a producere Sárosi István volt. Bűnügyi vígjáték a műfaja. A sztoriban a fő karakter a kutya rendőrkapitány, aki beosztottjaival, a bolha titkosrendőrrel, Góliáttal, valamint az egértizedessel, Eleméri Edével, igyekszik kézre keríteni a Zéró néven tevékenykedő, veszedelmes bűnöző macskát. Kapitány cselhez folyamodva kísérli meg a mancsai közé keríteni Zérót, aminek köszönhetően a Kerek Erdőben találja magát, ahol új szereplőkkel ismerkedik össze, akik közül talán a legjelentősebb Dorka, a medveleány. Időközben Zéró is társakat szerez magának, s a hajsza tovább folytatódik azért, hogy az ő bűnözői tevékenységét megállítsák. Végül győznek az erdő békés lakói, a Kapitány megérdemelt pihenését töltheti. A mesében, kihasználva nyelvünk adottságait, számos megmosolyogtató szójáték hangzik el, a készítők az rajzfilmhősöket ügyesen beleágyazták az emberei szerepekbe úgy, hogy közben azok állati mivoltukat sem hagyták teljes mértékben maguk mögött.
