Vili, a veréb
A Vili, a veréb 1989-ben került bemutatásra, gyártójaként a Pannónia Filmstúdiót nevezhetjük meg, a forgalmazása pedig a Budapest Film és a Hajdú Film együttműködésének köszönhető. Gémes József rendezte, a producere Sárosi István volt, a forgatókönyvét pedig Nepp József írta. A zenés fantasy műfajba tartozik, ugyanis a történet folyása alatt több énekes jelenetet is megtapasztalhatunk. 1990-ben az akkor még létező Csehszlovákiában is bemutatták, majd egy évvel később, 1991-ben Hollandiában. A történetszál a fővárosunkban, Budapesten veszi kezdetét, ahol a Klauzál téren élő Paraj Vilmos nevű kisfiút ismerhetjük meg, aki rossz gyerek hírében áll. Hajlamos iskolai dolgozatok idejében betegséget színlelve otthon maradni, kedvelt szórakozása a család macskájának, Cilinek a nyüstölése, és még a parkban tanyázó verebeket is inzultálja. Verbéna, aki a verebek tündére nem hagyja ezt szó nélkül, így büntetésül Vilmost is verébbé változtatja. Az immár madár képében megrekedt fiú kalandja itt kezdődik, más verebek segítségére fog szorulni, például az öreg és érdeklődő Cipúréra, vagy a kedves Csiperkéére. Vilinek meg kell tanulnia, hogy kistermetű madárnak lenni bizony nem gyerekjáték. A kisfiú felfedezi a benne rejlő jót, így ismét ember lehet végül. A mesefilm kiadásának évében az alkotást kemény kritika érte, de a Vili, a veréb egyestés mozinak szórakoztató, s talán a cselekménye kissé sablonos, a mondanivalója mégis értékelendő.
Sárkány és papucs
A Sárkány és papucs magyar rajzfilmet 1989-ben adták ki, a témája pedig a Kerekasztal-mondakörön belül mozog. A Pannónia Filmstúdió gyártása által jöhetett létre, a forgalmazójának címét pedig a Pannónia Film tudhatta magáénak. Hernádi Tibor rendezésében készítették, a dialóg rendező Dargay Attila volt. A történet alapjául Szerb Antal: Szerelem a palackban című novellája szolgál, a műfaja vígjáték. Kétértelmű címe utalás Arthúr király és Guinevra királyné kapcsolatára. A cselekmény lezajlását az udvari bolond narrációja kíséri, aki a mondandóját olykor dalos hangzásúra változtatja. A rajzfilm kezdetén problémák vannak Camelot dicső várában, ugyanis Arthúr király nem óhajt sok időt tölteni szépséges feleségének társaságában, sokkal jobban díjazza a lovagokkal elköltött órákat, a pompás lakomákat, a férfias erőt ébresztő lovagi tornákat. Guinevra igyekszik megoldást találni a helyzetre, így Merlinhez fordul segítségül, aki szerelmi bájitalt küld a királynénak. A terv azonban nem úgy sül el, ahogyan ezt Guinevra elképzelte, ugyanis az egyik bájital Sir Lancelotnál landol, aki így beleszeret a királynéba. A lovag különleges feladatot kap királyától, egy elrabolt papucs nyomába ered, aminek ellopásával egy Góliát nevű sárkányt vádolnak. A pikkelyes fenevad azonban már nem az, aki korábban volt. A mese végére minden helyreáll, és a szerelem győzedelmeskedik.
