Pálos rend
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend (Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje; latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OFSPPE; lengyelül: Zakon Świętego Pawła Pierwszego Pustelnika). A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten (a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplomban), Márianosztrán és Petőfiszálláson. Nevük kezdetben keresztúri remete barátok vagy ágostonos barátok volt. 1309-ben lett Szent Pál Első Remete rendje, a 17. századtól Első Remete Szent Pál Szerzetesei, 1883-tól pedig a jelenlegi nevük: Szent Pál Első Remete Szerzeteseinek Rendje. Németül 1750 után Pauliner-eknek nevezték őket. 1883 óta találkozunk a pálosok megnevezéssel. 1989-ben - a hazai rendszerváltás után - ismét újjáalakulhatott a magyar pálos rend, és ismét napvilágra került a Sziklatemplom. A központ Pécs lett, növendékképzésre is szolgáló rendházzal, és visszakapták márianosztrai, valamint petőfiszállási házukat is. 2008-ban a magyar pálos rendnek 22 tagja volt.
Hollóházi porcelán
Magyarország egyik legnagyobb múlttal rendelkező porcelánipari vállalata a Hollóházi Porcelán Több mint 235 éve folyamatosan ipari tevékenység zajlik azon a helyen, ahol ma a vállalat épületeit megtalálhatjuk. 1777-ben kezdetleges, de nagyon szép poharakat, üvegedényeket, és palackokat készítettek, majd 1831-ben kőedénygyárrá alakították át a meglévő üveghutát. A fellendülést az 1857-es év hozta el, ekkor kezdődött meg a manufaktúra kiépítése, a század végére jelentős gyártelep keletkezett. A termékek igazi népművészeti alkotások voltak, forma-, és motívumkincsük apáról fiúra, kézről kézre öröklődött. Az államosítás után áttértek a porcelángyártásra, a legelső termékek az ország villamosításához szükséges kisfeszültségű porcelán szigetelőtestek voltak. 1972-ben nagyszabású rekonstrukció vette kezdetét, melynek eredményeképp egy európai szintű, korszerű gyár jelent meg a régi helyén.
Gulyásleves
Külföldön és Magyarországon szinte mindenki kedvence a gulyásleves. Magyar ételként jelentős hatást gyakorol mind a vendéglátásra, mind pedig a turizmusra, így nem is lehet vitás, hogy helye van a hungarikumok között!
Bővült a Magyar Értéktár is, a csíksomlyói búcsú, a magyar népmesék rajzfilmsorozat, a vert csipke, és a gemenci gímszarvasok is helyt kaptak a testület döntésének értelmében.
Forrás: Wikipédia