Nagy a baj az Újpesttel

Címer: ez az a téma, ami a csapat vergődésénél is mélyebb seb a klub testén. A tulajdonos célja egyértelmű és érthető: a 21. század trendjének megfelelően  a címeres mezek, ajándéktárgyak értékesítéséből minél többet szeretne profitálni. Azonban a hagyományos címert és az azzal ellátott termékeket hamisítják és ezzel párhuzamosan árusítják, a klub hivatalos üzletének pedig nincs akkora bevétele ezáltal, amelyet Roderick Duchâtelet tulaj remél. Ilyenkor kettő út van a döntéshozó előtt: 
1, felkeresni az összes illegálisan árusítót és  megegyezni vagy pert indítani.
2, címert kell változtatni.

Az első megoldás a nehezebb, az utóbbi az egyszerűbb. Azonban Magyarországon, ahol az emberek különösen büszkék a tradíciókra, nem a második a jobb ötlet. 

Mindezek mellett ez csak a jéghegy csúcsa. A tulaj és a szurkolók egymással szembenállásának a címervita csak a kifejezőeszköze. 

Futball. Arra nehéz szavakat találni. Minimális befektetéssel maximális haszon. Nagyjából így néz ki manapság az újpesti játékospolitika. Voltak igencsak jó játékosok az elmúlt tíz éves belga „uralkodás” alatt a Megyeri úton (pl.: Diagen, Bardi, Dmitrovic), de bizony voltak olyanok is szép számmal, akik nem hogy a régi nagyok színvonalát, de a fentebb említettekét sem érték el.

Késői edzőváltás, rossz választás, most úgy néz ki szintén nem túl szerencsés húzás- ez a belga tulaj utóbbi három edzőkkel kapcsolatos döntése.  Így szakmai munkáról beszélni nehéz. Mert lehet, hogy a két szerb és a német edző amúgy kifogástalan szakmai tudással bír, de lássuk be: nincsen benne következetesség, hogy az egyik kap 6 évet, a másik nagyjából 6 hónapot, a harmadik pedig 3 hét felkészülés után kapja a nagyobbnál-nagyobb pofonokat. Nézve a produkciókat hétről-hétre mindenki láthatja, hogy nagyon gyenge csapat a mai Újpest.

Szögezzük le a végén: mindenki úgy bánik a tulajdonával és a pénzével, ahogy szeretne és ahogyan az a legjobb belátása szerint van. Roderick Duchâtelet így bánik az Újpesttel. Az elmúlt tíz évben volt dobogón a csapat, nyert kettő Magyar Kupát, adott el jó pénzért játékosokat külföldre, tehát tud pozitív dolgokat felmutatni. A baj ott kezdődik, ha nem jönnek az eredmények, rossz döntések születnek, feszültség lesz tulaj és szurkoló között, a szikrából pedig lángtenger lesz.
Mindenki úgy bánik a pénzével, ahogy szeretne-írtuk. Ez igaz, ez magánügy. Itt az a kérdés, hogy egy ekkora klub sorsra lehet-e magánügy. Valószínűleg nem. Ez már közügy. A lényeg azonban nem ez: a lényeg az, hogy „ha minden így megy tovább, akkor kiesés lesz vége. Mert ennek így kiesésnek kell lennie.”


Fotók: MTI/Kovács Tamás