1919 - TELEHOR
Mihály Dénes gépészmérnök, a távolbalátás nemzetközileg ismert úttörője 1919-ben mutatta be tökéletesített Telehor nevű készülékét, amely több kilométeres távolságra közvetített állóképeket, azaz valójában képtávíró volt. Továbbfejlesztve azt, 1929-ben a berlin-witzlebeni rádióállomás - először a világon - mozgó televíziós közvetítést adott. Ő tekinthető a mai értelemben vett hangosfilm feltalálójának, mivel már 1922-ben jelentkezett egyik legjelentősebb találmányával, a Projectophon-nal, amellyel nemzetközi szinten is elismerést nyert a hangosfilm területén, 1930-ban pedig a phonokerék megalkotásával sikerült megoldania a kép és a hang szinkronját.
1928 - POROLTÓ
Szilvay Kornél (1890-1957) gépészmérnök, tűzoltóezredes. 1928. június 30-án szabadalmaztatta a Szilvay-féle tűzoltó berendezést, tűznek oltóporral vagy habbal való oltására.
1928 - HELIKOPTER
Asbóth Oszkár (1891-1960) mérnök az I. világháború után több éves kísérletezés eredményeként megépítette légcsavarral felszerelt és kormánysíkokkal stabilizált helikopterét. Az ő gépe volt az első, amely valóban egy helyből, függőlegesen szállt fel 1928. szeptember 29-én.
1928 - TORLÓSUGÁR-HAJTÓMŰ
Fonó Albert (1881-1972) gépészmérnök 1928-ban kidolgozta a nagy magasságban hangsebességnél gyorsabban haladó repülőgép számára alkalmas hajtóművet, amelyet légsugár-motornak nevezett el. A repülőgép-sugárhajtómű feltalálásban mindenki mást megelőzött.
1930 - C-VITAMIN
Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas orvos, biokémikus. A sejtlégzés tanulmányozása során a paprikából 1930-ban sikerült izolálnia a C-vitamint, amelyet - utalva az anyag skorbutot megszüntető hatására - aszkorbinsavnak nevezett el.
1934 - STRESSZ
Selye János (1907-1982) kanadai magyar orvosbiológus, kémikus. 1934-ben ő írta le először a stressz fogalmát, majd kidolgozta a stressz-elméletet.
1934 - NUKLEÁRIS LÁNCREAKCIÓ
Szilárd Leó (1848-1964) magyar születésű amerikai fizikus, biofizikus 1934. március 12-én szabadalmi bejelentést tett a nukleáris láncreakció energiatermelésben való alkalmazása tárgyában, valamint 1936-ban az atombomba működésével kapcsolatban (ez utóbbi titkos maradt). Wigner Jenővel és Teller Edével együttműködve 1939-ben megtalálták az atommag-hasadásból származó neutronokat, amelyek a láncreakciót létrehozzák. 1942. december 2-án beindították a világ első atommáglyáját, amely létrehozta a szabályozott láncreakciót.
1942 - ATOMREAKTOR
Wigner Jenő (1902-1995) Nobel-díjas magyar születésű amerikai fizikus, az első atomreaktor megvalósítására hivatott csoport vezetője. 1942 decemberében működésbe lépett az első reaktor, s az atomtitok birtokában elkészült az amerikai atombomba is. A II. világháború után fejlesztette ki a plutónium-reaktort. Ő javasolta a grafitos lassítás helyett a vízzel történő lassítást és hűtést.
Forrás: Wikipédia/MTI
