Lehet édes, száraz, vörös vagy fehér, sokan vagyunk, akik az ünnepi vacsorákat egy pohár borral koronázzuk meg, s ehhez szerencsére a hazai borkínálatból bőven válogathatunk. De vajon minek köszönhető az, hogy csodálatos országunk igazi bortermelő „nagyhatalommá” vált? Zamatos borainkat egyre többen ismerik világszerte, mely szeretett országunk éghajlatának és páratlan természeti adottságainak köszönhető.
Egy kis történelem
Magyarország egyike a világ leghíresebb és legrégebbi bortermelő országainak. A magyar szőlőtermesztés és bortermelés virágkora a XIX. század elejére tehető, amikor is ebben a tekintetben nagyhatalommá váltunk. Ez az időben szőlőültetvényeink területe a 430 hektárt is meghaladta, s ezzel párhuzamosan a bortermelés is hatalmas növekedésnek indult; éves szinten 10-14 hektoliterre nőtt. A század végére a szőlőgyökértetű által okozott hatalmas károk hatására sajnálatos módon a termelés drasztikusan visszaesett, s ez a borok hamisítását és importját vonzotta magával. Mindez történt a hazai borászatok kárára, s így ennek mielőbb gátat kellett szabni. E célt szolgálta az első országos érvényű jogszabály meghozatala - a bortörvény - amelyet 1893-ban jelentettek meg.
A borászat a történelem folyamán nem csupán a kártevők miatt került válságba; az első és második világháború, illetve az ebből adódó területi veszteség is hatalmas csapást jelentett a bortermelői ágazat számára.
A magyar borászat az 1970-’80-as években indult újra fejlődésnek a nagyszabású telepítéseknek köszönhetően, mely folyamat bár a ’90-es években kissé megtorpant, azóta ismét virágzik. Bár a vörösboraink is világhírűek, országunk adottságai is mégis elsősorban a kiváló minőségű fehérborok előállításának kedveznek.
Magyarországon 22 borvidéket különböztetünk meg, melyek mindegyikének megvan a saját specialitása. Alábbi összeállításunkban három borvidéket emeltünk ki.
Villányi borvidék
A Villányi borvidék országunk legdélebbi részén fekvő borvidéke. A magyar borászat szaktekintélyei úgy tartják, hogy borászatunk innen indult útjára, a XIX. század elején például Amerikába és Brazíliába is eljutottak az innen származó borok. A savasabb és a lágyabb borok előállításához e borvidék szubmediterrán jellegű éghajlata kifejezetten alkalmas. Mivel ez az egyik legmelegebb borvidékünk, így a dermesztő telek és a tavaszi fagyok sem jellemzőek, csupán a jegeseső jelenthet olykor veszélyt a szőlőre.
A siklósi térség számos fehérbornak is otthont ad – mint például hárslevelű, olaszrizling vagy tramini – ugyanakkor a Villányi borvidék elsősorban kiváló minőségű vörösborairól ismert. Híres vörösbor a térségből a kadarka, oportó, cabernet sauvignon, kékfrankos, merlot és zweigelt.
A villányi vörösborok testesek, nehezek, intenzív színükről és bukéjukról könnyen felismerhetők.
Ezek, a testes vörösborok a nehezebb ételekhez illenek leginkább, magyar voltuknak köszönhetően pedig nem is lehetne kellemesebb párosítás hozzájuk az olyan tradicionális magyar ételeknél, mint például az ízletes marhapörkölt tarhonyával vagy a ropogós kacsacomb káposztás cvekedlivel.
Amennyiben igazán szeretnénk megadni az étkezések módját, s a magyar borok mellé magyar ételeket fogyasztanánk, vagy akár borkóstolón vennénk részt, akkor Budapest lélegzetelállító történelmi környezetében, a Budai Várban található Pest-Buda Vendéglő felé vegyük az irányt, amely gazdag, magyar ételkínálatán túl válogatott magyar borok tárházát is felsorakoztatja. Az étteremben tartott borkóstolóról ide kattintva olvashatsz még: borkóstoló Budapesten. Az étterem a la carte is működik és kínál kiváló magyar borokat, ha inkább így látogatnál el, foglalj asztalt IDE kattintva.
