A magyar irodalom egyik legismertebb, legjelentősebb alakja

Arany és a zene

Arany János már gyermekkorában gitározott és zongorázott. Saját elmondása szerint, amikor Debrecenben felcsapott színésznek, szép, csengő hangja volt. Értett a kottaíráshoz is, de nem tudni, kitől tanulta. Életének utolsó éveiben, az 1870-es évek elején névnapjára gitárt kapott ajándékba a barátaitól. Emlékezetből leírta ifjúkorának mindegy 150 kedvelt dalát. Gitározás közben Petőfi Sándor, Kölcsey Ferenc, Amade László és a saját verseire született, kíséret nélküli melódiákat papírra vetett, és azzal adta át Bartalus István barátjának, hogy csak halála után hozhatja nyilvánosságra. Bartalus 1883. január 31-én a Kisfaludy Társaság ülésén jelentette be az Arany hagyatékából maradt dalokat, és Láng Fülöp operaénekes előadásában, Bartalus zongorakíséretében tízet elő is adott közülük.

Jakab István zenésítette meg a Nemzetőr-dal (1848) című versét, mely népdallá vált. Arany Jánosnak az 1874–82 közötti évekből 19 saját dala maradt fenn, ezek közül tíz megjelent nyomtatásban 1883-ban Bartalus István zongorakíséretével. Arany néhány dalszöveget is írt. 1849-ben Festetics Leó zenéjére írta a Kondorosi csárda mellett című versét. 1856. április 17-én küldte el Hej iharfa, juharfa című versét Simonffy Kálmán zeneszerzőnek. Ugyancsak 1856-ban írta Volt nekem egy rigószőrű paripám kezdetű versét, melyet Egressi Samu zenésített meg.

Pázmán lovag című vígballadájának témája ifj. Johann Strauss egyedüli operájának volt témája, Dóczy Lajos átírásában.

Művei

• Arany János Összes verse
• Őszikék Elektronikus kiállítás a Magyar Elektronikus Könyvtárban
• Művei a Project Gutenbergen
• Arany János művei a Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadónál
• Arany versek neves előadóktól (online hallgatható)
• Arany János versei műfordításokban Bábel Web Antológia
• Arany János prózai dolgozatai MTA
• Kapcsos könyv (kézirat)
• Arany János összes művei, Akadémiai Kiadó

Műfordításai

Kezdetben latin, görög és német nyelvű munkákból fordított, de ahogy haladt előre az angol nyelvben, úgy ért oda élete legjelentősebb fordításaihoz. Műfordításainak eredménye, hogy nevéhez köthető a magyar műfordítás-irodalom fellendítése. 1860-ban lett a Kisfaludy Társaság igazgatója, és az ő irányításával alakult meg a társaság Shakespeare-bizottsága. Ez indította meg a legnagyobb arányú magyar műfordítási vállalkozást, a teljes Shakespeare-kiadást. Tizenkilenc kötetben, 1864 és 1879 között jelentek meg a sorozat részei, melynek kiadási költségeit Tomori Anasztáz vállalta magára. Arany a már régebben megkezdett János királlyal és a Szentivánéji álommal szerepelt, illetve a sorozathoz készítette el a klasszikussá vált Hamlet-fordítását.

Emlékezete

„A nyelv a nép nyelve, de stilizált népnyelv. Mintegy a népnyelv quinta essentiája, oly tömény oldat, hogy maga a nép már nem is értheti meg. Arany jegyzetekkel magyarázza kifejezéseit, talán érzi, hogy Buda halála nemsokára a magyar irodalom legnehezebb olvasmányai közé fog tartozni. Nyelvészkedő szorgalmának gyümölcse ez a nyelv, melyet csillagmérföldek választanak el Petőfi közvetlenségétől. Aki a hunokról ír, nem is beszélhet a XIX. század változandó nyelvén; aki az örök magyar sorsot akarja kifejezni, annak az örök magyar nyelvet, a lényegnyelvet kell megteremtenie.” – Szerb Antal: Arany János

Műveinek teljes gyűjteményét a költő halála után csakhamar kiadta régi kiadója, Ráth Mór; összes munkáit nyolc kötetben 1884–1885-ben, hátrahagyott iratait és levelezését pedig fia, Arany László szerkesztésében és jegyzeteivel, négy kötetben 1887 és 1889 között. 1895 és 1898 között jelentek meg négy kötetben a Zichy Mihály által illusztrált Arany-balladák. Ezt a sorozatot hasonmás kiadásban a 2017-es Arany János-emlékév nyitányára ismét kiadták.

Arany János bronzszobrát a költő műveiből vett alakokkal (Toldi, Rozgonyi Piroska) Strobl Alajos mintázta, a Magyar Nemzeti Múzeum előtt állították fel, és 1893 tavaszán leplezték le. Tiszteletére portrészobrot avattak a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban, a Dóm tér keleti oldalán. (A szobor szintén Strobl alkotása.) Szintén szobrot állított tiszteletére szülővárosa, Nagyszalonta is, és itt található a helyiek által Csonkatoronynak nevezett Arany János Emlékmúzeum.

Szalontai szülőháza nem maradt meg, de a helyére a város önkormányzata építtetett egy tájjellegű épületet. A benne kialakított, néprajzi jellegű helytörténeti kiállítást 2010 júniusában adták át. Erdélyben emlékezete külön figyelmet kap, és évfordulós megemlékezéseket, ünnepi eseményeket és koszorúzásokat szerveznek. 1903–1948 között Temesváron működött az Arany János Társaság, mely a költő emlékének ápolását és az irodalom- és a nyelvművelést tűzte ki célul. 1955-ben Nagyszalontán az anyanyelvi kultúra ápolására és a magyar irodalom terjesztésére alakult meg az Arany János Irodalmi Kör.

Nagykőrösön nevét viseli az Arany János Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, és a városban működik az irodalmi, tudományos és művészi tevékenységgel foglalkozó Arany János Társaság. A magyarországi települések többségében lehet találni róla elnevezett utcát, teret – például Arany János utca (metróállomás), Arany János tér (Debrecen).

hirdetes
• Magyarország több pontján iskola viseli a nevét (például: Budapesten, Szegeden, Bonyhádon, Nyíregyházán, Dunaújvárosban), Gyöngyösön (Arany János Általános Iskola), Százhalombattán (Arany János Általános Iskola és Gimnázium), továbbá a környező országokban is (például: Arany János Líceum, Nagyszalonta, Arany János Alapiskola, Ekecs, Arany János Általános Iskola, Oromhegyes,) de még a tengerentúlon is, Kanada Hamilton városában és az Amerikai Egyesült Államokban, New Yorkban.
• 1985–1994 között működött Arany János Színház néven a Budapesti Gyermekszínház társulata a Paulay Ede u. 35. sz. alatti épületben.
• Kisbolygót neveztek el róla: a 89973 Aranyjánost. Az apró, 1–2 km átmérőjű, 3,29 éves keringési idejű égitestet, melyet 2002. szeptember 8-án fedezett fel Sárneczky Krisztián.
• Számos későbbi klasszikus költő elevenítette fel versében Arany János alakját vagy stílusát, a legismertebb Weöres Sándortól a Negyedik Szimfónia és Babits Mihálytól az Arany Jánoshoz. Paródiák is születtek: Varró Dánieltől a Változatok egy gyermekdalra Arany János-i változata, a Lőwy Árpád néven alkotó Réthy Lászlónak tulajdonított trágár átdolgozás[112] és Kőrizs Imrétől a Toldi éjszakája.
• 2001-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérme-sorozatot jelentetett meg ifj. Szlávics László tervei alapján, A magyar ifjúsági irodalom alakjai címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén Arany János Toldi című művének illusztrációja látható.
• Az 5000 fő alatti kistelepülésen, tanyán élő, tehetséges és szociálisan rászoruló gyermekek támogatására hozták létre a nevét viselő Arany János Tehetséggondozó Programot.
• A Magyar Tudományos Akadémia külföldi magyar tudósok jutalmazására hívta életre az Arany János-díj a tudományos kutatásért kitüntetést és az Arany János-érmet.
• A Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának kuratóriuma által 1996 és 2003 között kiosztott irodalmi díj volt az Arany János-jutalom, és 1996 óta adományozzák az Arany János-díjat.
• A Magyar Posta emlékére 1932-ben és 1957-ben adott ki portréképével ellátott 2 filléres, illetve 2 forintos bélyeget.
• A Dalriada soproni folkmetal-együttes Arany János balladáit zenésítette meg 2009-ben kiadott Arany-album című lemezén.
• 2017-ben, a költő születésének bicentenáriumának alkalmából Arany János-emlékévet rendeznek.
• 2017. március 2-án, Arany János születésének 200. évfordulóján Eric Fairbrother, a walesi Montgomery(wd) polgármestere a Freeman of Montgomery címet adományozta A walesi bárdok szerzőjének.
• 2018. március 28.-án leplezték le tűzfal portréját; az Alkotás és Márvány utca sarkán.

Forrás: Wikipédia