Női fejdíszek
Az Alföld (és általában Magyarország) hajadon leányai befonva hordták a hajukat, amikben díszes szalagokat is hordtak. Ezen kívül hordtak még olyan fejdíszeket is, amiket leginkább koszorúkhoz hasonlíthatnánk, természetesen szintén szalagokkal. A férjes asszonyok hímzett főkötőket vagy kendőket hordtak a hajukban.
Az Alföld lábbelei
Kelet-Európában az úgynevezett bocskor volt a legelterjedtebb lábbeli, ami lényegében egy zárt, bőrből készített szandál volt. Az Alföldön ennek egy ráncos orrú, kerek változata terjedt el. A „telkes bocskor” oldalán több nyílás is volt, amiken keresztül szíjakkal erősítették a cipőt a lábszárhoz.
Az első csizmák
A csizma szó először a XV. század végén jelent meg, de kétségtelen, hogy török eredetű kifejezés, ami a szláv népeken keresztül jutott el Magyarországra. Az eredeti csizmák magas szárú, hegyes orrú lábbelik voltak. Ezeket először csak a felső osztály hordta, de a XVIII. században a parasztság is átvette őket. Igazán azonban csak a XIX. században terjedtek el. A csizma általánosságban egy ünnepi jellegű lábbelinek tekinthető. A férfiaké gyakran fekete volt, időnként pedig díszek is csinosították. A fiatalabb férfiak közében sarkantyút is divat volt erősíteni rájuk. A XX. század elejétől aztán a csizmák szárát hátul kezdték el összevarrni.
A hidegben dolgozó férfiak úgynevezett botost viseltek, amiket a kalapos mesterek filcből és puplinból készítettek el nekik. A botos később bőrtalpú csizmává alakult át, aminek csak a felső részéhez használtak puplint vagy filcet. A bakancsok a XVI. század elején jelentek meg és munkavégzésnél használták őket. A nők többféle színes csizmát is hordtak, de a főbb színek általában a piros és a sárga voltak. A szárakat hímzéssel díszítették, a sarkakba pedig szögek kerültek.
A török papucsok
A papucsokat inkább a nők hordták, mint a férfiak. Papucsok Dél-Magyarországon kívül nem igazán lehetett máshol találkozni, itt voltak ugyanis a legjobb papucskészítők (Szegeden). Az oszmán török eredetű lábbelik a XVI. században ütötték fel a fejüket, amikor a törökök uralták hazánk ezen területét. A papucsok mindig is egyszerű ruhadarabok voltak, amik egy talpból és egy lábfejet lefogó íves részből álltak össze (természetesen ezek ma a legtöbb otthonban megtalálhatók). A fiatalabb lányok magasabb, hímzett sarkú változatokat hordtak, és az ünnepek alkalmával színes, kötött zoknikat vettek fel hozzájuk. Az idősebb nők és férfiak alacsonyabb szárú, vagy szár nélküli papucsokat viseltek.
