II. Légszennyezés
Lehet, hogy te nem eszel tengeri halat, téged nem érdekelnek a halászhálókban haldokló bébifókák, és úgyse fogsz inni az óceánból, szóval a műanyagszennyezés csak annyira érdekel, mint egy távoli, egzotikus ország háborúja a CNN-en. De lélegezni csak szoktál? Nagyon helyesen; örülj, amíg aggodalom nélkül megteheted. Persze, ez csak amolyan szólás: már most sem tehetjük meg. Hogy a levegő nélkülözhetetlen az élethez, abba ritkán gondolunk bele, mert levegőből végtelenül sok van, a légzés pedig természetes reflex. Csakhogy levegőből nincs környezetbarát, feláras kiszerelés, ahogy nincs környezettudatos lélegzés sem. Azt szívjuk be, ami van. És ami van, az egyre veszélyesebb ránk nézve.
Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (Environmental Protection Agency) riasztó jelentést tett közzé: az elmúlt évben az Egyesült Államokban 15 százalékkal megnőtt a rossz légminőségű napok száma. Hogy ennek mi az oka, arról csak találgatni lehet; a kockázati tényezők listáján szerepelnek a bozóttüzek, a felmelegedés, illetve az emberi fogyasztás, amit a népességnövekedés és a gazdasági növekedés hajt.
Jó, kicsit füstszagúbb lesz a levegő, de cserébe lesz iPhone-unk, ez vállalható kockázat – gondolhatjátok. De a légszennyezés nem áll meg a szagoknál. Nem csak olyan nyilvánvaló formákban jelentkezik, mint például Kínában, ahol a szmogtól néha a napfelkeltét sem lehet látni, és évente egymillióan halnak meg légszennyezéssel összefüggő betegségekben. A légszennyezés sunyi, láthatatlan gyilkos. Olyan részecskék okozzák, amik a lakáson belül és kívül is megtalálhatók. Minél magasabb a levegőben a korom, a penész, a füst, a pollen, a metán és a szén-dioxid koncentrációja, annál veszélyesebb minden korty levegő, amit beszippantunk.
Az egyesült államokbeli légminőségi index szerint az öt legfőbb légszennyező a talajszinten kialakuló ózon, a részecskeszennyezés (particle pollution), a szén-monoxid, a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid. A beltéri légszennyezettséghez olyan elemek járulnak hozzá, mint a radongáz, a cigarettafüst, az illékony szerves vegyületek, a formaldehid vagy az azbeszt. Ezek amerikai adatok, de az egészségügyi kockázat elsősorban a fejletlen vagy fejlődő országokban jelentkezik. A pusztítás mértéke viszont globálisan is mérhető: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a rossz minőségű levegő évente 4,2 millió idő előtti halálozáshoz vezet.
A bolygó lélekszámához viszonyítva ez kerekítési hibának tűnhet, de a beltéri füst hárommilliárd ember életét veszélyezteti világszerte. Mindenki veszélyben van, amíg a főzéshez és a fűtéshez biomasszát, kerozint vagy szenet használunk. A légszennyezés tömeggyilkos – de az a fajta, amit nehéz tetten érni és lebuktatni. Nem látványos fulladást okoz, hanem közvetett módszerekkel, észrevétlenül öl.
A rossz levegő megnöveli a rákos megbetegedések, a szívelégtelenségek, a stroke és a légúti betegségek kockázatát. Nem elég riasztó az évi 4,2 millió haláleset? Akkor tessék, itt egy két nagyságrenddel nagyobb szám: az American Lung Association becslése szerint az Egyesült Államokban 134 millióra becsülik azok számát, akik a légszennyezés miatt idő előtti elhalálozás fenyeget. Ez az ország lakosságának majdnem fele – és nem egy szénerőművekkel zsúfolt kínai iparvidékről beszélünk, hanem a világ vezető szuperhatalmáról.
Forrás: Qubit.hu
