Ha a légszennyezés megszemélyesíthető lenne, tömeggyilkos diktátorként gondolnánk rá. De ezt a tömeggyilkost nehéz tetten érni. A légszennyezésnek nem feltétlenül van színe és szaga – láthatatlan, mint maga a levegő. És nem feltétlenül közvetlen módszerekkel végez az áldozattal, hanem szövődményekkel és betegségekkel. Mivel csigalassúsággal dolgozik, nehéz tetten érni, így nem is gyanakszunk rá.
Ha olyan, rövidtávon jelentkező tüneteket észlelünk magunkon, mint a tüsszögés, a köhögés, a nyálkahártya-irritáció, a fejfájás vagy a szédülés, talán eszünkbe sem jut, hogy mindezt a rossz minőségű levegő is okozhatja. Pedig a 10 mikrométernél kisebb szennyező anyagok a levegőből a tüdőbe kerülnek, onnan meg a véráramba – és onnantól szabadon garázdálkodhatnak a szervezetünkben.
A légszennyezés demokratikus gyilkos: nem válogat az áldozatokban. Nem tesz különbséget vagyoni vagy származási hely alapján. Senki sem menekülhet el előle. Nem számít, mennyi pénzünk van, nem számít, hogy mekkora a GDP a lakóhelyünkön: az évi hétmillió halálos áldozat garantált, és ez a szám nem is fog csökkenni, amíg csak egy légkör van, amiből lélegezhetünk.
A tiszta levegő lassan privilégiummá válik: a WHO becslései szerint tízből kilenc ember szennyezett levegőt lélegez be. A legszennyezettebb régiónak a Közel-Kelet, illetve Délkelet-Ázsia számít: ezeken a helyeken a káros anyagok légköri koncentrációja gyakran az egészségügyi határérték ötszörösét is túllépi. Ezután jönnek a fejletlen/fejlődő afrikai államok és a Nyugat-Csendes-óceáni régió, ami Új-Zélandtól Kína déli részéig terjed.
A légszennyezettség mértékét azonban nehéz pontosan felmérni. Az elmaradott országokban sem feltétlenül jobb a levegő, csak ott még a méréshez szükséges infrastruktúra telepítése is nehézségekbe ütközik. Ezzel párhuzamosan az uniós tagállamok nagyvárosaiban, az Egyesült Államokban, illetve a Nyugat-Csendes-óceáni régió fejlettebb országaiban a légszennyezés mértéke viszonylag alacsony.
Kivéve Magyarországot: a légszennyezettségi mezőnyben listavezetők vagyunk. Az OECD felmérése szerint Magyarországon ezer lakosra legalább annyi halálos áldozat jut, mint a híresen szennyezett levegőjű Kínában. A WHO elemzése sem fest rózsásabb képet: Magyarország a globális légszennyezettségi listán a tizenhetedik helyen áll. Kína a hetedik.
Forrás: Qubit.hu