Nemcsak az embert öli, a bolygót is
A légszennyezésnek számos alattomos trükkje van. Nemcsak szövődményes megbetegedéseket okozhat, hanem a környezetet is pusztítja – ami végül megint csak visszahat az emberre. A legnyilvánvalóbb szennyező a szén-dioxid, ami mezei anyagcseretermékként is keletkezik, de nincs annyi ember a világon, hogy lelihegjék az atmoszférát a fejünk fölül. Viszont a fosszilis tüzelőanyagok égetésének szén-dioxid a mellékterméke, ami megtelepszik az atmoszférában, meggyorsítja a felmelegedést, és ezzel a klímaváltozáshoz is hozzájárul.
Az emberiség az elmúlt másfél évszázadban rengeteg szén-dioxidot jutatott a légkörbe. A Földnek már volt olyan periódusa, amikor a szén-dioxid-koncentráció hasonlóan magas volt – de az több százezer évvel ezelőtt történt.
Nem a szén-dioxid az egyetlen mumus. Az üvegházhatású gázok közé tartozó metán – ami a hulladéklerakók, a földgázipar és a nagyüzemi állattartás mellékterméke – legalább olyan káros, mint a CFC-gázok, amik a Földet körbevevő ózonréteget rombolják. És ott van a légkörbe kerülő kén-dioxid, illetve az ehhez kapcsolódó vegyi anyagok, amik a légkörbe kerülve savas esőként hullanak vissza a fejünkre.
Ami viszont fennmarad, abban sincs köszönet. A kén-dioxid a fényvisszaverő hatása miatt blokkolja a napfényt és lehűti a légkört. Hogy ennek milyen hosszú távú következményei lehetnek? Példaként felhozhatnánk a Laki vulkán 1783-as kitörését, ami 8 hónapon át tartott.
A levegőbe kerülő kén-dioxid katasztrofális terméshozamokat és kipusztuló állatállományt eredményezett; egyes kutatások szerint az emiatt kialakuló éhínség komoly hatással volt az 1789-es francia forradalom kitörésére. Nem, ez nem erőltetett párhuzam. A légkörbe kerülő kén-dioxid elsődleges forrásai régen a vulkánok voltak. Ma az emberi tevékenység. A műanyagszennyezésről könnyű elfordítani a tekintetünket, de lélegezni muszáj. Jöjjön a harmadik probléma, a következő oldalon folytatom!
Forrás: Qubit.hu
